Erdélyi piacnyitás, avagy, hogyan üzleteljen egy magyar Romániában?
Miért fontos a minőségi online megjelenés? (3. rész)
A kkv az a szektor, ahol a legnagyobb tudással, és dinamikával kell rendelkezni. Ez az a szektor, amely nem fog olyan kimagasló számokat produkálni mint a multik, – nemzetgazdasági szemszögből – azonban ők azok, akik a gazdaság számára stabilitást hoznak.
Románia az elmúlt években tapasztalatból tudja, hogy ezen szektorral szemben hozott számos drasztikus intézkedés, és az ezeket követő hatástalan mentőmellények komolyan megnyirbálták a szektorban résztvevők számát. Magyarország – innen úgy látszik -, tanult ebből és nem követi el ezen értelmetlen hibákat. Azonban, van más, amiben igen elmaradott Magyarország és ezek egyike az idegennyelv tudás, valamint az internethasználat.
Az Erdélyt és Partiumot birtokló országban sajátos helyzet állt fenn a rendszerváltás után. Egy akkor még fiatalember, Teszári Zoltán elindította médiavállalkozását, amelyet ma a londoni tőzsdén is jegyeznek. Ez a vállalkozás olyan hatással volt Romániára, mely hihetetlen gazdasági előnyökkel ruházta fel, és – még ha a román sajtó ezt nem is mondja ki nyíltan, – neki köszönhető az, hogy ma ebben a balkáni országban, számos polgár beszél angolul, spanyolul stb. mert az adások nagy részét nem szinkronizálták csupán feliratozták.
Nyomás alatt nő a pálma tartják, ami itt hátrányként jelent meg, az a lakosság nyelvre fogékony része hasznosította. Az üzletember magyar nemzetisége sajnos az erdélyi magyarokra nem hatott ilyen jól, mert a számos magyar adás, ami felüdülésként hatott a mostanra bújtatottan visszatérő diktatúra után a helyi lakosságra, nem késztette őket hasonló teljesítményre, mert a választás sosem az idegennyelvű román feliratú csatornákra esett.
(Hogy miért is említem a bújtatott diktatúrát? Mivel az elmúlt héten a romániai Nagyvárad, két magyar iskolájának szánt nagyjából 16 mil Ft-ját, a román ajkú Bolojan polgármester eltulajdonította, és másra használta fel. Tette ezt annak ellenére, hogy ez az összeget a két magyar tagozatú iskola célirányosan kapta, másra mint a két tanintézetre nem használhatta volna fel jogilag. Ezért hivatalos elmarasztalást sem kapott ezidáig. A számos peres üggyel bíró polgármestert egyre többen tartják diktátornak, és úgy tűnik a nagy ideológiákból tanult, és a nyelv bölcsőjét, a magyar tagozatú iskolákat igyekszik korlátozni.)
Egy másik, – ez országos szintű – pozitív hatás volt az olcsó, mindenki által megfizethető szélessávú internet. Ez olyan láncreakciót indított el, ami olyan hatást eredményezett Románia szerte, ami kiemelte ezt az országot, és a szoftver fejlesztő országok élvonalába emelte. Teszári Zoltánnak és az ő olcsó internetelőfizetésének köszönheti Románia azt, hogy ma számos kiváló programozóval rendelkezik, nemzetközi szinten is elismert. Éles elméjű, látszólag egyszerű emberek, sőt gyerekek sajátították el a szoftverfejlesztést autodidakta módon a rengeteg interneten töltött tanuló órák eredményeként. Az országban lévő pénztelenség a gyerekek egy részét egy olyan virtuális világba terelte, amelyben az összefüggések hálózatát és azok működését mélységében sajátították el.
“Romániára jellemzőek a minőségi honlapok, a jó SEO és a hatásvadászat mesteri szintje”
Ez a kimagasló technikai tudás áthatja az országot, és ezért tudott teret nyerni számos romániai vállalkozás az interneten keresztül, úgy Magyarországon mint világszinten, gondoljuk csak a Bitdefender nevű virusírtó programra, melynek világszintű pályafutása még most is tart. Vagy a kozmetikusok és fodrászok által előszeretettel használt időpontnyilvántartó és értesítő app, és még sok más.
Varga Mihály pénzügyminiszter az erdélyi, Tusványosi Szabadegyetemen köntörfalazás nélkül mondta ki a magyar valóságot, mely a kkv-ra vonatkozik: “Sokuknak egy nyomorult honlapja sincs!” Majd tovább folytatta: “Tegyük fel a kérdést egy franciának, milyen magyar márka jut eszébe? Semmi!“
Ma a franciák a világ egyik legjobb programozói közé tartoznak, interneten való megjelenésük oly elterjedt, hogy a francia gazda még terményeiről is szolgáltat információt napra készen, mérési eredményekkel, mert tisztában van azzal, hogyha csak egy gabonakereskedő ügynök talál rá, akkor egy árat kap, ha pedig nyilvánosan is elérhető és hajlandó honlapján akár digitális kifizetési módokat elfogadni, vagy akár online licitet indítani, nyeresége teljesen el fog térni XX. században megszokottakétól.
Nem akarunk fejlődni mert “Ráérünk arra még”, ahogy Pató Pál úr mondja.
Az áldozatkészség hiánya, a teljes odaadás egy cél eléréséhez, az, ami ma igen nagy hiánycikk, ezen tulajdonság teszi azt, hogy megkülönböztethetjük azt az embert, aki csak szeretné, attól, aki akarja.
A langymeleg viselkedés bizony szomorú tény, én is tapasztalom, és számos esetben értetlenkedve tekintenek az önképzett vállalkozókra, hogy miért is van arra szükség, miközben órákon át ecsetelik azt, hogy milyen sikeres a konkurencia, akinek honlapja is van, teszik ezt oly becsmérlően mintha rang lenne a fejlődéssel való ellenszegülés. Vagy hogy az emag.hu példáját említsem, amit egy televíziós riportban valótlanságokat állítva kívántak befeketíteni mert érezték, hogy ez a román sikertörténet veszélyes. Ez a Steve Jobs féle valóságtorzítás egy fajtája, de a konkurenciát másként is lehet kezelni, mert így kilóg a lóláb.
Ezen önhittség példája, egy a Csendes-óceánban található szigetcsoport lakóinak esetére emlékeztet. A Húsvét szigetek lakói mely az őslakosok nyelvén „A világ köldöke” nevet viselték valamikor, ők voltak a rapanuik. Egykor a szigetet gazdagon borították a fák. Az őslakosok építési szándéka oly mértékeket öltött mely meggátolta őket az előre tervezésben a fenntartható fejlődésben való gondolkodásban. Az összes fát a gigantikus szobrok építéséhez használták fel. Nem gondoltak arra, hogy kifogyhatnak belőlük. Ma egy kopár sziget, a rapanuik elmentek, maguk után hagyva gigantikus szobraikat. A látvány elszomorító, a szigeten egyetlen egy fa sem található.
Őszintén remélem, hogy a magyarországi kkv szektor nem jár úgy, mint a rapanuik, felismerik az idő szavát és hajlandóak tenni a fejlődésért. Önmagában a felismerés egy előrelépés, azonban ennyi nem elég. Ahhoz, hogy változzunk ki kell lépnünk a megszokások rutinjából.
Szeretném, ha felismernék technikai javaslataim hasznosságát, és ne próbálják meg a könnyebik utat járva, a szomszéd kisfiára bízni, azon arculattervezést, amin a jövőbeli üzletei és sikere múlik. A cég honlapja az internetes világ számára az Ön arca.
Ha helyes, korrekt, hasznos információk vannak rajta, akkor máris megbízhatóságot sugall. Kérdezze meg magától, hogy a drága pénzen vett nyugati autóját egy szakszervizbe vinné szívesebben javíttatni, vagy rábízná egy szakácsra, elvégre ő is ért a fémtárgyak forgatásához”.
Ne feledje el! Egy nemzetközi méretekben is működő webshop a legolcsóbb módja a romániai vagy akár az európai piacnyitásnak. Biztonságos és eredményes. A legrosszabb, ami történhet, hogy csak Magyarországon értékesít.